A rendezvény célja: a szemléletformálás, a roma és a nem roma családok közelebb hozása egymáshoz. Továbbá, hogy a térségben élő cigányság egymást megismerje, a hagyományaikat őrizzék, ápolják, továbbadják az utókornak, ezzel erősítve identitástudatukat.

A 11 településen megrendezett kiállítás a romák társadalmi integrációját kívánta előmozdítani, és az egymás iránti toleranciát elősegíteni.

Célcsoport volt mind a többségi, mind a kisebbségi lakosság.

A „Romák régen és most” című vándorkiállítás a roma kultúrát hivatott bemutatni, elsősorban a csengeri, ill. Csenger környéki cigányság múltján és jelenén keresztül. Az integráció elmélyítése szempontjából is fontos volt a kiállítást megtekintők számára, hogy a bemutatott emberek általuk ismertek legyenek. Természetesen a csengeri mesegyűjtő Lujza néni és író (Osztolykán Béla) is helyet kapott a tárlatban. Sikerült megláttatni azt, hogy kitartó munkával és tanulással a romák is megbecsült emberekké válhatnak, csak úgy, mint a többségi társadalom bármelyik tagja. A legkisebb generáció is érzékelhette az életszínvonal változását.

Az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül megismerhették a cigány emberek szokásait, amely segített megértetni a cigányságra jellemző érték és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését. A magyar nemzetiségű lakosság toleranciáját is növeli, és elfogadóbbá teszi a lakosságot, ha megismerik a roma kultúrát, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságait, értékeit.

A kiállítás anyagában helyet kapott a hagyományos cigány mesterségek bemutatása, mint pl.: a kosárfonó, teknővájó, fafaragó, vályogvető. A cigány kisebbség által használt hangszerpótló eszközök, és a térség gasztronómiájára jellemző cigány ételek (vakarcs, cigánypörkölt, cigány lecsó stb…) is bemutatásra kerültek.

A rendezvényen több korosztály is részt vett, mindannyian elégedettek voltak a vándorkiállítás nyújtotta élménnyel. A kiállításon részt vett idősebb roma látogatók örömmel osztották meg a többi látogatóval azokat a régi szokásokat, hagyományokat, amelyeket ők is ismertek, vagy hallottak őseiktől.

A kiállítás megvalósításával megnövekedni látszik annak a valószínűsége, hogy a térségben kialakul egy olyan élő együttműködés és kapcsolatrendszer, amely által a térség önkormányzatai és lakossága kulturális szempontból közelebb kerülnek egymáshoz.

A kiállítás szervezője Kovács Barnáné koordinátor, a csengeri Művelődési Központ szakmai vezetője, az együttműködésbe bevont partnerek és segítők a csengeri Művelődési Központ munkatársai voltak.

A településekkel a kapcsolattartás a mellékelt összefoglalóban feltüntetett személyek segítségével valósult meg.

Beszámolómat Kovács Barnáné szóbeli és írásos szakmai összefoglalója alapján készítettem el.

Összegzésként elmondható, hogy a tervezett programelemek megvalósításra kerültek, a meghívottak a rendezvény színvonalát és tartalmát illetően mind a 11 településen elégedettek voltak.