A rendezvény célja, hogy családi közösségépítő programok szervezésével a gyerekek megismerjék és megtanulják a magyarság értékeinek, azon belül a szatmári nép értékeinek ápolását, és ezeknek az értékeknek a megőrzését.

A rendezvény célcsoportja a legfiatalabb generáció tagjai a gyerekek voltak. A tavasz legnagyobb ünnepére alapozva a Művelődési Központ dolgozói 3 alsó tagozatos osztály, és egy óvodai csoport számára szervezett csoportfoglalkozást. A „Felkészülés Húsvétra” című rendezvény másik főszereplője a Csenger Város Önkormányzat Ifjúsági Művészeti Közhasznú Egyesület idősekből álló népdalköre volt.

A foglalkozások Csengerben a Művelődési Központ nagyelőadó termében, és a színházteremben kerültek lebonyolításra.

Az általános iskolások ”Itt a tavasz”, és „Nyuszileső” címmel kézműves foglalkozásokon vettek rész, melynek keretében tavaszi-húsvéti díszeket készítettek.

Mindezek közben „Népi húsvéti szokások a szatmári járásban címmel” a központ munkatársai a régebbi idők húsvéti szokásairól meséltek a gyerekeknek, akik interaktív formában osztották meg saját tapasztalatikat, és a családjuk ünnepi szokásait. A foglalkozások alatt igen élénk érdeklődés mutatkozott egyes – erre a térségre jellemző – tradicionális ételek elkészítésére és megkóstolására. A gyerekek többsége ismerte ezeket az ételeket, de legtöbben csak a nagyszülőknél találkoztak pl. házi sütésű húsvéti kaláccsal.

A rendezvény jó alkalom volt a generációk közötti kapcsolatok ápolására is. Így a csengeri Orfeusz Egyesület népdalkörének idősebb tagjai a gyerekekkel közösen kézműves bemutatót tartottak. Természetes alapanyaggal (hagymahéjjal) festettek tojást, amelyben mindenki részt vett. Különböző dekoratív növények gyűjtésétől, a harisnyába kötözésig minden műveletet együtt végeztek az egyesület idős tagjai a gyerekekkel. A megfestett tojásokat a házi készítésű kaláccsal együtt sütötték meg. Bár fogyasztják a sárga túrót, több gyermek most tudta csak meg, hogy az nem túróból, hanem tejből és tojásból készül.

Nagyon jó alkalom volt ez arra is, hogy csökkentse a generációk között kialakult szakadékot, amelynek többek között a végbement kulturális változások is okai lehetnek. A gyerekek tudást kaptak, esélyt arra, hogy a térségre jellemző ételek, igazi kézműves remekművek, szokások általuk tovább fenn maradjanak, az idősek fiatalos lendületet, jó hangulatot kaptak a gyerekektől ebből az alkalomból.

A magyar népi kultúra egyik szerves része az erre a tájegységre jellemző szatmári népi tánc. Elengedhetetlen, hogy ennek ismerete, szeretete már a legkisebb generáció körében is kialakuljon. A húsvétra való felkészülés jegyében az óvodások „Őzike” csoportja a magyarság értékeinek fontosságát, szeretetét népi tánc tanulásán keresztül tapasztalhatta meg. Táncpedagógus segítségével játékos formában, de a szatmári jelleget hangsúlyozva sajátíthatták el az alapokat. A foglalkozás olyan sikert aratott, hogy a néptánc oktatását rendszeressé kívánják tenni az óvodában.

A rendezvény szervezését Kovács Barnáné koordinátor – a Művelődési Központ szakmai vezetője – végezte. Az együttműködésbe bevont további partnerek a Művelődési Központ dolgozói voltak.

Beszámolómat a Művelődési Központ munkatársainak szóbeli és írásos szakmai összefoglalója alapján készítettem.

Összegzésként elmondható, hogy a tervezett programelemek megvalósításra kerültek, a meghívottak a rendezvény színvonalát és tartalmát illetően is elégedettek voltak.

Mellékletek: jelenléti ívek, fotók, szakmai összefoglalók. A fotókat és a szakmai összefoglalókat a Művelődési Központ munkatársai készítették